Csodálatos fonalakból olyan jó dolgozni, hogy még azt is kibírtam, hogy körkötőtűn húzkodjam a sorokat... csupa-csupa természetes szál: merinói gyapjú, moher, selyem. Ebből biztos készítek még pár dolgot!
Apró lelkifurdalással teszem fel most ezeket a képeket, de nagyon örülök, hogy elkészült. A neten bolyongva találtam rá egy csodaszép pasztel színváltozatra, kézzel rajzolt horgolásrajzzal együtt. Ez alapján készítettem a horgolt csipkeszakaszt, a kötöttet pedig próbakötés alapján méreteztem hozzá (a horgolt sorok is más léptékűek lettek, mint az eredeti). Aztán később láttam, hogy árusítja valaki a Ravelry-n a mintát. Lehet, hogy vki megvette aztán lerajzolva feltette? Hát, ez csúnyán hangzik :-(
Kötéssel kezdtem, két sima-két fordított 40 szemmel, aztán váltottam a moher fonalra és minden második szemnél szaporítottam, hogy meglegyen a bősége. A tű mindvégig 3,5 mm-es maradt. Utólag öltögettem bele az utolsó előtti sor passzé szemeibe a horgolás első sorát (igazából bármilyen pár soros horgolt csipkeminta megfelel, szabad a pálya, akkor múlik a lelkifurdalás is).
Legjobban egyszerű hosszú ujjú pólókhoz tudom elképzelni. Hogy gépelés közben ne fagyjon le az ember lányának az ujja (az enyém mindig ezt csinálja úgy 25 fok alatt...)
![]() |
Hú, most látom, hogy ez a fülbevaló pont illik hozzá! |
![]() |
Azt hiszem, igazából bármelyikkel jól nézne ki :-) |
![]() |
Itt látszik, milyen puha-meleg a petrolkék moher |
![]() |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése